Üdvözöljük a zoldonline.hu környezetvédelmi portálon!

Kérjük adja meg e-mail címét

Kérjük, adja meg jelszavát

Elfelejtette jelszavát? Kattintson ide
bezárás

 

Digitális technika vagy nyomdaipar - zöld szemmel

A digitális forradalom lehetne akár ünnep is hulladékmegelőzés szempontjából, ám sajnos közel sem ez a helyzet. Annak jártunk utána, hogy a digitális technikák térhódítása, vajon miként hatott a papírfelhasználásra, a hulladékkeletkezésre és általában a környezethasználatra.

Csökken-e a papírfelhasználás a digitális technológiákkal?

A képlet látszólag egyszerű. Mivel ma már a legtöbb információhoz hozzájuthatunk digitális formában, ezért a papír alapú dokumentációra egyre kevesebb szükségünk van. Tehát csökken a papírfelhasználás és ennek következtében a papír alapú hulladék is. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Egyrészt, mert az elektronikus kütyük előállítása és működtetése is erőforrás és energiaigényes, másrészt, mivel a papírfelhasználás csökkenése sem indult meg egyértelműen.

Az európai papírgyártás ugyanis a válságot megelőző évekig töretlenül növekedett, a 2007-es év volt a trendforduló, majd a válság hatására igen nagy mértékben visszaesett. Azóta nagyjából stagnálás figyelhető meg, szó sincs tehát arról, hogy a digitális technológia radikálisan csökkentené a papírfogyasztást. Ha ez lenne a helyzet, akkor a papírtermelés már a válság évei előtt is csökkenő trendet mutatott volna. Ha pedig van papírtermelés, akkor van papírhulladék is, bár tény, hogy az újrahasznosított papír aránya folyamatosan növekszik.

E-hírolvasó, vagy nyomtatott sajtótermékek?

A kérdés persze másképp is feltehető. Környezeti szempontból kedvezőbb-e az, hogy a könyveket, újságokat nem nyomtatjuk ki, hanem számítógépen, e-könyvek formájában olvassuk el őket? Erre volt kíváncsi egy svéd kutatóintézet a KTH Center for Sustainable Communications arra a kérdésre keresve a választ, hogy környezeti szempontból melyik a jobb megoldás: a nyomtatott papír vagy annak digitális változata. (A tanulmányról itthon egy digitális nyomtatással foglalkozó cég számolt be, nem véletlenül.) A kérdés első megközelítésből egyértelműnek tűnik, pedig nem az, sőt, az eredmények igencsak meglepőek!

Nyomtatott újság kontra hírportálok

A kutatóintézet eredményei szerint, ha naponta 10 percnél kevesebb időt fordítunk a hírek átböngészésére, akkor valóban az elektronikus verzió a megfelelő. Ám ha az időt növeljük, akkor 30 perc felett már egyértelműen a nyomtatott sajtótermékek bizonyultak a jobb választásnak. A számítógépek üzemeltetése ilyen időtávban már több szén-dioxid kibocsátással jár, mint a sajtótermék előállítása.

A számszerű eredmények szerint fél óra felett a nyomtatott újság 28kg/fő/év, míg online sajtótermékek esetén 35 kg/fő/év szén-dioxid kibocsátást számoltak a kutatók. Azaz ha 10 percnél több időt szánunk a hírekre, környezeti szempontból jobb döntés a nyomtatott sajtótermék.

Jobb a nyomtatott könyv?

Hasonlóan meglepő eredményt hoztak az e-könyvolvasók is. Az e-könyvek előállítása igen sok nyersanyagot igényelnek, noha a működtetésük már lényegesen kevesebb energiát fogyaszt. A víz-, nyersanyag- és energiafelhasználás alapján egy e-könyv környezeti terhe 50 nyomtatott könyvnek felel meg, míg ha az üvegházhatást is figyelembe veszik, akkor 100 könyv kinyomtatásának környezeti terhe azonos egyetlen e-könyvolvasóéval.

Tekintve a hazai olvasási szokásokat, alighanem bízvást állítható, hogy az emberek meghatározó részénél - környezeti szempontból - a nyomtatott könyv sokkal jobb választás, mint az e-könyv. Ráadásul a nyomtatott könyv kölcsönadható, antikváriumban leadható és végső esetben anyagában is újrahasznosítható, szemben az e-könyvolvasóval, amelynek kezelése hulladékként már közel sem ennyire egyszerű.

A világ energiagényének tizede

Az informatika és a digitális világ térhódításának környezeti hatása óriási. A Time cikke szerint ma már a világ energiafogyasztásának tizedét a számítógépek, laptopok és okostelefonok teszik ki. Egyetlen iPhone fogyasztása éves szinten egy hűtőszekrényének felel meg, ami óriási mennyiség.

Ezt az energiafogyasztást a klasszikus nyomdaipar meg sem közelíti, de hasonló a helyzet a hulladéktermeléssel is. A legfrissebb adatok szerint a világon évente 65 millió tonna e-hulladék keletkezik és ennek csupán 15%-át hasznosítják újra, szemben a papíréval, aminél már világszinten 65% felett van az újrahasznosítás aránya. Tanulság

S hogy mi a tanulság? Ezt nehéz megmondani. Talán annyi, hogy az iparszerű megoldások, a technológiai fejlesztések aligha fogják megszűntetni a környezeti és hulladékproblémákat. Legyen szó akár e-könyvolvasókról, vagy termikus hulladékártalmatlanítókról, a végeredmény ugyanaz. Amíg a szemlélet nem változik, addig a környezeti hatások egyre csak fokozódnak.

Forrás: HUMUSZ - Szuhi Attila



Aktualitások

05/26: Zöld utat adunk ötletednek!
Van egy fantasztikus ötleted? Látod magad egy start-upban kiteljesedni? Ám elveszettnek érzed magad a pénzügyi tervezés és a bürokrácia mezején? Kíváncsi vagy, hogyan tudnál egy ökofrankó vállalkozást beindítani? Startolnál Prágába?

Tovább

11/30: Ökokarácsony - dec. 14.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága karácsonyfa-készítő pályázatot hirdet „Ökokarácsony” címmel.

Tovább

11/25: Közösségi Energia jó példákat keresünk!
A Magyar Természetvédők Szövetsége és tagszervezetei a \"Közösségi Energia\" program keretében számos hazai lakossági, önkormányzati vagy más közösségi energiás kezdeményezéssel ismerkedtek meg az elmúlt időszakban. Azonban biztosak vagyunk benne, hogy még sok olyan példa van, amelyről még nem hallottunk! Kérjük, olvassa el felhívásunk!

Tovább

További programok, események

Legújabb termékek

Tartalom feltöltés alatt