Üdvözöljük a zoldonline.hu környezetvédelmi portálon!

Kérjük adja meg e-mail címét

Kérjük, adja meg jelszavát

Elfelejtette jelszavát? Kattintson ide
bezárás

 

Eltűnnek az óceáni szemétszigetek?

Az utóbbi száz évet nyugodtan minősíthetjük műanyagkornak, és a műanyagok mennyiségének növekedésével egyenes arányban nő az óceánba került szemét mennyisége. Az óceáni áramlatok óriási szállítószalagokként viszik tovább a műanyaghulladékot a szubtrópusi területek felé, szemétszigeteket alakítva ki. Így jött létre többek között a leghírhedtebb ilyen képződmény, a Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget.

A mostani kutatás vezetője, Andrés Cózar ökológus (Cadizi Egyetem, Spanyolország) és kollégái fel szerették volna mérni, hogy tényszerűen mekkora a szemétprobléma az óceánokon. Ezért 2010-ben kilenc hónapos expedícióra indultak, a Malaspina nevű hajó fedélzetén számos helyről gyűjtöttek vízmintákat, mérték a műanyagkoncentrációt. Mi döbbentette meg őket? Az elmúlt évtizedekben a műanyagelőállítás a többszörösére bővült, így durva előzetes számítások alapján több millió tonna szemétnek kéne lebegnie a vízfelszínen. Ennek ellenére a kutatók becslése szerint az óceánban található műanyaghulladék tömege nagyjából 7000 és 35 000 tonna körül lehet. Mivel a nagyobb méretű műanyagok idővel kisebb részekre esnek szét, a kutatók arra számítottak, hogy rengeteg apró hulladéktörmeléket fognak találni. A várakozásokkal ellentétben azonban alig találtak öt milliméternél kisebb műanyagdarabokat.

A látszólag kedvezőbb eredmények ellenére a kutatók megállapították, hogy a világ valamennyi óceánjában megtalálhatók kiterjedt műanyagszennyeződések, összesen öt nagy felhalmozódást mutattak ki (a Csendes- és az Atlanti-óceán északi és déli részén, valamint az Indiai-óceánon).

Cózar szerint az óceáni áramlatok szállította műanyag a napsugárzás hatására kisebb, mikrométer nagyságú töredékekre aprózódhatott, így szabad szemmel észlelhetetlenné vált. A másik elképzelés alapján a hulladék az óceánfenékre kerülhetett. Mivel a tengeri élőlények többsége a felszíni vizek közelében tartózkodik, ezért az ott lebegő szemét sokkal könnyebben kapcsolatba kerül az élővilággal –mondta Cózar. Másrészt az apróbb halak megehetik a kisebb műanyagdarabokat, amelyeket az állatok szervezete további alkotóelemeire bonthat. Mivel ezek az élőlények fontos ökológiai kapcsolatot jelentenek a planktonok és az apróbb gerincesek között, valamint gyakori zsákmányállatai az ember által is szívesen fogyasztott tonhalnak és kardhalnak, fontos megérteni, hogy milyen módon hatnak a műanyagokszármazékok, az anyagokból esetleg kioldódó toxinok az állatok szervezetére – tette hozzá a kutató.

Forrás: Origo



Aktualitások

05/26: Zöld utat adunk ötletednek!
Van egy fantasztikus ötleted? Látod magad egy start-upban kiteljesedni? Ám elveszettnek érzed magad a pénzügyi tervezés és a bürokrácia mezején? Kíváncsi vagy, hogyan tudnál egy ökofrankó vállalkozást beindítani? Startolnál Prágába?

Tovább

11/30: Ökokarácsony - dec. 14.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága karácsonyfa-készítő pályázatot hirdet „Ökokarácsony” címmel.

Tovább

11/25: Közösségi Energia jó példákat keresünk!
A Magyar Természetvédők Szövetsége és tagszervezetei a \"Közösségi Energia\" program keretében számos hazai lakossági, önkormányzati vagy más közösségi energiás kezdeményezéssel ismerkedtek meg az elmúlt időszakban. Azonban biztosak vagyunk benne, hogy még sok olyan példa van, amelyről még nem hallottunk! Kérjük, olvassa el felhívásunk!

Tovább

További programok, események

Legújabb termékek

Tartalom feltöltés alatt