Üdvözöljük a zoldonline.hu környezetvédelmi portálon!

Kérjük adja meg e-mail címét

Kérjük, adja meg jelszavát

Elfelejtette jelszavát? Kattintson ide
bezárás

 

Öt éven belül nem lesz fecske Magyarországon

A Magyar Madártani Egyesület (MME) szerint 2020-ra teljesen eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. A fecskefélék családjába két alcsalád tartozik, összesen 20 nemmel, de Magyarországon csak a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske őshonos. A klímaváltozás és az emberi tevékenység viszont mindhárom fecskefaj túlélési esélyeit tönkreteszi.

A molnárfecskék száma 65 százalékkal, a füsti fecskéké 44 százalékkal, a partifecskéké 30 százalékkal csökkent 10 év alatt.

Ez nem újdonság: a hazai állományok az elmúlt 20 évben csökkenő tendenciát mutatnak. Az állomány pusztulásáról elsősorban a természetes élőhelyeik átalakítása és az éghajlatváltozás tehet, de ezt csak globális beavatkozással lehet megváltoztatni. A fecskevédelmi eszközökkel viszont elősegíthetjük, hogy több fióka legyen Magyarországon.

Az utóbbi évek adatai már sejtették, hogy baj van a fecskékkel, de az MME legújabb elemzése még a szakértőket is meglepte. Az elemzés alapján mindhárom vizsgált fecskefaj állománya csökkent. Magyarországon a legveszélyeztetettebb partifecskék állománycsökkenése évente 20% is lehet, de a füsti és a molnárfecskéé is 5-7% között mozog. Az állatok pusztulásához nagy mértékben hozzájárult a 2007 és 2008 szeptembere közötti rendkívüli hideg.

fecske kihalás

A fajok eltűnése és a biodiverzitás csökkenése nemcsak az egyes fajokra, hanem az emberekre is hatással van. A fecskék eltűnése a Magyarországon és a globálisan is megfigyelhető változások előjele. A szélsőséges időjárási helyzetek – aszályok, tomboló viharok, özönvízszerű esők, árvizek és földcsuszamlások – balesetveszélyt, mezőgazdasági károkat és ellátási problémákat okoznak.

A városokban élő molnárfecskék visszaszorulását elsősorban a környezetszennyezés okozza, a vidéki környezetet kedvelő füstifecskék viszont annak a levét isszák, hogy az elmúlt évtizedekben összeomlott az intézményes és a háztáji állattartás is. Még nagyobb baj, hogy az emberek sem vidéken, sem városban nem tolerálják a fecskéket: leverik a fészkeiket, és az épületek eresze alá tüskesort szerelnek, hogy ne is telepedhessenek vissza.

A kutatási eredmények szerint a Szaharától délre vonuló énekesmadarak között kiemelkedően sok veszélyeztetett faj van, és ezeknek az európai állományai az elmúlt két évtizedben folyamatosan csökkentek. Erről legalább annyira tehet az élőhelyek átalakítása, mint az őszi gyülekezőhelyek felszámolódása, a települési szúnyogirtás és az intenzív mezőgazdálkodás. További kockázatot jelent a közvetlen emberi zavarás, a vadászat, a fészkek elpusztítása, és akkor még nem beszéltünk az extrém száraz vagy a csapadékos időszakok meghosszabbodásáról.

A Magyarországon fészkelő három fecskefaj hosszú távú vonulók. A vándorlási útvonalaik átszelik a Szaharát, az ismert telelő területeik Közép- és Dél-Afrikában vannak. A madártömegeket érő hatások miatt több millió egyed is elpusztulhat gyülekezés vagy út közben, akár napok vagy hetek alatt is. Az ilyen esetek egyre gyakoribbak, és azóta a költőterületek viszonyai is átalakultak. Az érintett fajok költési időben egyre nehezebben pótolhatják az állománycsökkenést.

A hatások kiküszöböléséhez összehangolt környezet- és természetvédelmi akciókra lenne szükség, de még ez sem elég. A környezeti rendszereknek több évtizedes regenerálódás kellene, és az állomány megóvásához a gazdálkodási struktúrát is át kéne alakítani.

Az MME azt javasolja, hogy a fészkelőhely-veszteség ellensúlyozására telepítsünk mesterséges molnárfecske-telepeket az épületek közelébe. A füsti fecskék fészke mellé nejlonszatyor-riasztót szoktak szeretni, de a hortobágyi eredmények szerint ezek nem tesznek jót a madaraknak. A felelőtlen hulladékkezelés legalább ilyen ártalmas lehet; találtak már olyan molnárfecske-fiókát, akit a fészek sarába került bálazsinór fojtott meg. Ha fecskepelenkát, műfészket és fészekalapot helyezünk a ház falára, azzal hozzájárulhatunk a fecskeállomány csökkenés akadályozásához. Mivel a települések egyre jobban beépülnek és betonnal, aszfalttal illetve járólapokkal burkolnak mindent, emiatt a fecskék nem találnak fészekrakáshoz szükséges sarat. Ezért a MME a mesterséges sárgyűjtő helyek létesítését javasolja.

Forrás: Index



Aktualitások

05/26: Zöld utat adunk ötletednek!
Van egy fantasztikus ötleted? Látod magad egy start-upban kiteljesedni? Ám elveszettnek érzed magad a pénzügyi tervezés és a bürokrácia mezején? Kíváncsi vagy, hogyan tudnál egy ökofrankó vállalkozást beindítani? Startolnál Prágába?

Tovább

11/30: Ökokarácsony - dec. 14.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága karácsonyfa-készítő pályázatot hirdet „Ökokarácsony” címmel.

Tovább

11/25: Közösségi Energia jó példákat keresünk!
A Magyar Természetvédők Szövetsége és tagszervezetei a \"Közösségi Energia\" program keretében számos hazai lakossági, önkormányzati vagy más közösségi energiás kezdeményezéssel ismerkedtek meg az elmúlt időszakban. Azonban biztosak vagyunk benne, hogy még sok olyan példa van, amelyről még nem hallottunk! Kérjük, olvassa el felhívásunk!

Tovább

További programok, események

Legújabb termékek

Tartalom feltöltés alatt